Minden évben kétszer állítunk az órán, márciusban előre 1 órát, októberben vissza. Az óraátállítás célja, hogy a társadalom működése igazodjon a Nap járásához, és ezáltal energiát spóroljon meg.

Benjamin Franklin 1784-ben felvetette a nyári időszámítás bevezetésének ötletét. Törvényjavaslatként először Angliában terjesztették be, 1909-ben; még bizottságot is létrehoztak miatta, de végül nem fogadták el.

Elsőként Németország vezette be a nyári időszámítást, 1916-ban, azzal a céllal, hogy üzemanyagot spóroljon meg a hadsereg számára. 1980-ra az Európai Unió tagállamai törvénybe iktatták az óraátállítást, Izland kivételével, ahol épp ekkor törölték el.

Az elmúlt évtizedekben egyre többen vitatták a nyári és téli időszámítás előnyeit. Az energiát, amit a világításon megspórolunk, máshol elveszítjük, az átállás időszakában megszaporodnak a balesetek és az infarktusos esetek, romlik a közérzet. Az ellenzők legfőbb érve, hogy az óraátállással Magyarországon évente mindössze 750 Ft-ot spórolunk meg fejenként.

Egy 2016. októberében végzett felmérés szerint a magyarok 80 százaléka eltörölné az óraátállítást.

Az eredmény teljesen egybecseng a Magunkért Mozgalom okos telefonokra fejlesztett, „részvételi demokrácia”- applikációjának március 13-i kérdésére érkezett szavazatokkal, melynek értelmében a magyarok 76 százaléka feleslegesnek tartja az órák átállítását. Az applikációval 24 óra alatt, teljesen ingyenesen megszületett az emberek igényét alátámasztó eredmény.