A puszta hangulatkeltésre, a száraz üzleti érdekek kíméletlen védelmezésére, a fizetett és a született trollok mocskolódására felesleges bármit is reagálni, hiszen nem kíváncsiak a válaszokra, az információkra, a tényekre.
Azonban, létezik egy csendes többség is, olyan emberekből, akiknek tényleg vannak kérdéseik, és valóban válaszokat várnak. Nekik szól ez az írás.
1. Pártot alapítani Magyarországon nem egy szűk úri réteg privilégiuma, hanem a törvények által szabályozott folyamat, következésképpen bárki, aki végigcsinálja a procedúrát, alapíthat pártot.
2. A világ összes pártja valamikor létrejött, megalakult, kezdetben kevesen voltak, mindössze néhányan indultak neki az útnak. A világ legnagyobb, legerősebb kormánypártjai is így kezdték. Azon az alapon tehát nem lehet egy hivatalosan bejegyzett pártot bűnszövetkezetnek bélyegezni, mert megalapították és kicsiként kezdi.
3. Nehezen hihető, hogy a kormány úgy próbálná szétforgácsolni az ellenzéket, hogy amatőr kezdeményezéseket támogat súlyos összegekkel. Sokkal gazdaságosabb és hatékonyabb lenne, ha létező, nagy ellenzéki pártok vezetőségét veszi meg, akik azután lépten-nyomon zavarba ejtik saját választóikat, vagyis egyre jobban elbizonytalanítják szavazóbázisukat. 2014-ben 18 párt állított országos listát, a FIDESZ/KDNP 2,2 millió szavazatot kapott, az ellenzék összesen 2,6 milliót. Az induló kis pártok együttesen 125 ezret, ami nem lett beleszámolva a 2,6 millióba. Vajon mi múlott ezen a 125 ezer szavazaton? Ha egyetlen új párt sincs, vajon mind a 125 ezer szavazó az ellenzékre szavazott volna, és akkor nincs kétharmad? Vagy inkább el se ment volna szavazni.
4. Ahhoz, hogy egy párt kampánytámogatást kapjon, országos listát kell állítania, amihez minimum 27 képviselőjelöltet kell indítania, a megadott feltételekkel, legalább 9 megyében és Budapesten. Jelölt az lehet, aki a választókerületében megszerzi az 500 ajánlást. Ha megszorozzuk a 27-et 500-al, az 13.500. Papíron nagyon könnyű ennyit összeszedni, a valóságban már nem annyira.
Magyarországon nagyon sokan politizálnak magánemberként, de csak nagyon kevesen akarnak maguk is politikusok lenni. Az önjelölt politikusok túlnyomó többsége nem alkalmas arra, hogy képviselő legyen, mert nincsenek meg ehhez a képességei, a kiállása, a kommunikációs készsége, az önbizalma, az iskolai végzettsége, esetleg a múltjában van valami, ami kizáró ok. A jelöltek megállapodnak a párttal, majd a kampány kezdetéig 60-80 százalékuk elmegy, mert meggondolja magát, megijed, közbejön valami, lefizetik, vagy átcsábítják.
Egy ajánlás a legkisebb formai hiba miatt is érvénytelen lehet, ami ahhoz vezethet, hogy a jelölt kiesik, és végül a párt nem tud országos listát állítani. Tehát a 27 képviselőjelölthöz nem elég 13.500 ajánlást összeszedni, inkább olyan 20 ezret kell. Vajon hány emberrel kell beszélni ahhoz, hogy legyen köztük 20 ezer, aki megadja a személyes adatait és az aláírását az ajánláshoz? Ha minden 10. választópolgár hajlandó erre, akkor az azt jelenti, hogy 200 ezer emberrel kell beszélni, kérdésekre válaszolni, problémákat kezelni, és eltűrni az alaptalan mocskolódást és rágalmazást, amit a média által vert gyűlölethullám hozott létre. Minderre van 2 hét.
5. A választókerületek száma Magyarországon 106. A legkisebb választókerületben is több tízezer ember él, ami azt jelenti, hogy senki sem tud ismertséget szerezni média-támogatás nélkül. Egy ezer fős településen mindenki ismerheti a postást, a vegyesbolt vezetőjét, az iskola egyik tanárát, és a személyes kapcsolatot a média nem tudja felülírni. Ha egy 70 ezer fős választókerületben kell kampányolni, akkor minden a médiától függ, mert lehetetlen ennyi emberrel személyes kapcsolatot kiépíteni.
6. Egy frissen alakult, kis párt, amely professzionális programot írt, előadásokat tartott, bejárta az országot, valós politikai munkát végzett, saját zsebből felméréseket finanszírozott, embereken segített, országos problématérképet rakott össze, nem kerül be a médiába, mert a médiát ezek egyike sem érdekli. Mivel nem csinál botrányt, és nincs pénze hirdetést venni, a média számára láthatatlan. Az, hogy egy mindent saját erőből végző kis párt egy-egy rendezvényén többen vannak jelen, mint némelyik hatalmas médiával megtámogatott párt egyik-másik rendezvényén, megint csak nem érdekli a médiát.
7. Tételezzük fel, hogy egy új párt képes országos listát állítani, és megkapja a kampánytámogatást az államtól. Itt az a probléma, hogy mire a pénz megérkezik, már ki kell fizetnie a plakátokat, a hirdetéseket, a szórólapokat, és ezernyi mást. Ha ezt nem tudja megtenni, gyakorlatilag csak azokon a felületeken tud majd megjelenni, amiket a törvény garantál, ingyenes politikai hirdetési platformként.
8. A kampánytámogatást nem lehet bármire elkölteni, csak a kampányra, azt is a megadott módon. A pártnak minden pénzmozgást könyvelnie kell, mindenről számlával kell rendelkeznie. A kampány után átnézik a könyvelést, és abban nem lehetnek hiányosságok. Ha a párt nem éri el az 1 százalékot, a kampánytámogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. A párt vezetői az egzisztenciájukkal felelnek érte. Vajon hogyan tud egy új párt ismertséget szerezni?
A felméréseket végző szakemberek elbeszélése szerint a megkérdezettek körülbelül 60 százaléka nem mondja meg a pártpreferenciáját, arról pedig csak becslések vannak, hogy a válaszadók hány százaléka nem őszinte, félelemből, vagy más okból.
Hol van a demokráciára jellemző alulról jövő szerveződés ott, ahol a média eleve minden új pártot egységesen bűnszövetkezetnek, tagjait csaló bűnözőnek bélyegez, ahol az ismertség kulcsa a pénz, és ahol a beígért büntetés miatt csak milliárdosok alapíthatnának pártot?
Nem lehetséges, hogy a sok új párt oka az, hogy a magyarok egyre nagyobb hányada nem talál alternatívát a jelenlegi politikai palettán, akiben hinni tudna, ami mellé oda tud állni?
Egy demokráciában helyet kell biztosítani az új pártoknak, az új politikusoknak, az új politikai elképzeléseknek, még az új politikai rendszereknek is. Azután majd a nép dönt, feltéve, hogy tájékoztatják mindezekről.
Ha van valami, ami tényleg ráférne a magyar politikai közéletre, akkor az a vérfrissítés.
