A hit magánügy
A vallás, a hitélet minden korban igen érzékeny terület volt. Amikor a vallás, illetve az egyházak közvetlenül belefolytak a politikába, a következmény minden esetben katasztrófa lett. Ahol jelenleg is ez történik, ott megfigyelhetjük a társadalom elsorvadását, a külpolitika irracionális mértékű kiéleződését.
Már a 16. században megjelent a szekularizáció, azaz a vallás, az egyház és az állam szétválasztásának igénye Európában.
A szekularizáció lényege a vallásosság elkülönülése az egyháztól, vagyis az egyházi intézmények befolyásának csökkenése, mely nem jelenti a vallásosság csökkenését, de a hitélet átalakulását igen. Ugyanakkor figyelembe kell venni az egyházak karitatív intézményi tevékenységének jelentőségét, melyet az állam szociális intézkedésének könnyítése érdekében végez az oktatás, egészségügy és egyéb szociális területen.
Morális szempontból alapvető kérdés, hogy szükségszerű-e vallásosnak lenni a jósághoz. A válasz a humanizmus, illetve a szekuláris humanizmus, amely a vallásokról semmit nem tudó, kicsi gyerekekben, és a jóérzésű felnőtt emberekben meglévő értékekre épít, vallási dogmák nélkül. Ez az irányzat az ésszerűséget, az együttérzést, a tudományos vizsgálódást, az erkölcsöt, az igazságot, és az egyenlőséget tekinti követendőnek és értéknek. Egyúttal megköveteli a logikán alapuló, kritikus gondolkodásmódot, a kíváncsiságot, az igazságkeresésben pedig a tudományos módszertant. Fellép a nyomor és az erőszak ellen, a békét, az erőszakmentességet, és a környezetvédelmet szorgalmazza és támogatja.
A demokratikus berendezkedés alapvetően a vallásszabadságot képviseli, ahol a hit személyes ügy. Az állam nem avatkozik be a vallásokba, és az egyházak működésébe. Nem támogatja, nem erősíti, nem üldöz, és nem gyengíti egyiket sem.
A mai morális állapotok közepette fontos újra értékelni, hogy mit nevezünk kereszténynek. Ha a kereszténység csupán egy formális kategória, akkor Magyarországon több millióan nevezhetők kereszténynek. Amennyiben a kereszténység egy vallás, amely hitéletet, vallási jártasságot, a mindennapokat meghatározó életvezetési elveket jelent, akkor ez a lakosság alig néhány százalékát érinti.
Egyházpolitikai programunk:
- Kijelentjük, hogy Magyarországon teljes vallásszabadság van, az állam nem támogat és nem rekeszt ki egyetlen vallást és egyházat sem.
- Az egész társadalom számára hasznos szolgálatot ellátó egyházak teljes adómentességet élveznek a híveik adományából befolyt összegekből, amennyiben annak a nonprofit szervezetekre vonatkozó szabályozásnak megfelelő hányadát visszaforgatják a szolgáltatás fejlesztésére.
- A vallásgyakorlás addig megengedett, amíg az nem okoz testi, mentális vagy egzisztenciális kárt senkinek. Ami kárt okoz, az tilos, és a büntető-törvénykönyv hatálya alá esik.
- A hit személyes ügy, biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást valamennyi állampolgár számára.
