Egyes becslések szerint, Amerika kilépése a klímaegyezményből 0,3 fokkal emelheti 2100-ra a Föld átlag hőmérsékletét…

Amikor ezt olvastam, azon kezdtem gondolkodni, ez komolyan ekkora veszélyt jelent, hogy a nemzetközi sajtó másról sem szól, mint Trump váratlan kilépési döntéséről? Kicsit beleástam magam az összefüggésekbe és érdekes dolgokat találtam. Obama elnöki regnálásának utolsó napjaiban, tavaly szeptember elején, Amerikára vonatkozóan törvényesen elfogadta a párizsi klímamegállapodást. Ami különösen érdekes, Kína ugyanakkor tette ugyanezt.

Ismét megérkeztünk Kínához, pontosabban az Amerika-Kína között feszülő kimondatlan konfliktushoz, aminek a középpontjában Tajvan áll. Kína úgy tekint az említett szigetországra, mintha féltve őrzött tulajdona lenne, miközben az Egyesült Államoknak Tajvan felé olyan biztonsági elköteleződése van, amely nem zárja ki a nukleáris fegyverek alkalmazását sem egy kínai agresszió esetén.

Trump elnök a maga autokrata stílusában, mellőzve minden addigi diplomáciai szokást, friss elnökként, januárban közvetlen telefonbeszélgetést folytatott Tajvan vezetőjével. A váratlan gesztus diplomáciai lavinát indított el a két nagyhatalom között, és rövid időn belül már a fegyverek kérdése is a kommunikáció asztalára került. Kína a “provokációra” azzal reagált, hogy nem szeretné, ha az Egyesült Államok bármilyen módon megzavarná az “egy Kína” állapotot.

Mindennek fényében egyáltalán nem meglepő Trump mostani visszavágása, a párizsi kilépéssel gyakorlatilag felrúgta Obama és a kínai miniszterelnök tavalyi megállapodását. A két nagyhatalom párharca várhatóan sajnos itt nem ér véget, minket mégis leginkább az érdekel, hogyan érinti mindez Európát, vagy inkább Magyarországot. Úgy tűnik, Trump naggyá kívánja tenni Amerikát a saját határain belül. A kettős adózási elképzelése is azt célozza, hogy az Európában kinn lévő amerikai pénzek, melyet 2700-3000 milliárd dollárra becsülnek, visszakerüljenek mielőbb Amerikába. Ettől pedig hamarosan Európában komoly gazdasági gyengülés következik be, melynek hatásáról várhatóan sokat fogunk olvasni a közel jövőben.

Sok kérdés merül fel, az biztos, hogy teljes külpolitikai átrendeződés zajlik a világban, mely jelentős kihatással van az egyes államokra is. A nagy horderejű gazdasági döntések gyakran okoznak nagyhatalmi konfliktusokat, melyek kirobbanásához elegendő egy apró, a másik félnek nem tetsző gesztus, ami aztán beindítja a gépezetet. Mindez a fejünk fölött zajlik, mintha nem lenne jogunk tudni és érteni az eseményeket, például azt, hogy valójában mitől is fog 0,3 fokot emelkedni a hőmérséklet a következő 83 évben.

Jó lenne választ kapni a kérdésekre, fontossági sorrendben…

Weith Katalin